A parf�mk�sz�t� iparban a leggyakrabban haszn�lt �llati eredet� illatanyagok a p�zsma, a cibet, a sz�rke �mbra �s h�dzs�r. A p�zsmaszarvas nemi v�lad�k�b�l nyerik a p�zsm�t, de a p�zsmapocok �s a floridai kajm�n is hasonl� illatanyagot termel. A cibet a cibetmacska farka alatt tal�lhat� p�ros zacsk�ban termel�dik. A sz�rke �mbra az �mbr�scet v�lad�ka, ami tengerben lebeg. Egyes szak�rt�k v�lem�nye szerint az �mbra k�pz�d�s�t a cet egy betegs�ge v�ltja ki. A h�dzs�r a h�d mirigyv�lad�ka, ami frissen s�r�, foly�kony anyag, de kereskedelmi forgalmaz�sa el�tt f�st�l�ssel kisz�r�tj�k. Az �llati eredet� illatanyagok j�val tart�sabbak, lassabban illannak el, mint a n�v�nyiek. A bel�l�k k�sz�lt parf�m�k a legdr�g�bbak a vil�gon.

A parf�miparban felhaszn�lt n�v�nyi illatanyagok sz�rmazhatnak a levelekb�l ( menta, zs�lya, t�mj�n) a k�regb�l (fah�j), a fat�rzsb�l (szant�lfa, c�drus) , a vir�gszirmokb�l (r�zsa, viola), a gy�kerekb�l (liliom), a gy�m�lcsh�jb�l (narancs). Egyes n�v�nyekn�l a bel�le termel�d� gyantaszer� v�lad�kot hasznos�tj�k (k�mforfa, mirha). Hossz� id�n kereszt�l a franciaorsz�gi Grasse volt a parf�mk�sz�t�s fellegv�ra, de az �ltaluk alapanyagk�nt haszn�lt n�v�nyeket m�s orsz�gokban is termesztett�k. T�r�korsz�g, Bulg�ria, India, Sz�ria voltak h�res vir�gtermeszt�k. Isztambul r�zsaesszenci�j�r�l volt k�l�n�sen h�res.

A szintetikus anyagokat speci�lis k�miai folyamatok �tj�n nyerik. Az alapanyag legt�bbsz�r k�tr�ny, acetil�n, k�sz�n. Az ezekb�l nyert szintetikus anyagok kever�si ar�nya adja meg az illatos�t� jellegzetes arom�j�t.

Kulcsszerepe van az alkoholban feloldott illatanyagok koncentr�ci�j�nak is. A parf�m 18-20 sz�zal�kos koncentr�ci�j�, m�g egy parfum de toilette 10-18 sz�zal�k k�z�tt v�ltozhat. Az eau de toilette koncentr�ci�ja 10 sz�zal�kos, m�g a k�lniv�z� 2,5-5 sz�zal�k.